Megjelent egy Ăşj kĂśnyv AmerikĂĄban, bizonyos Hal Vaughan munkĂĄja. EurĂłpĂĄba jĂłszerivel mĂŠg csupĂĄn a hĂre ĂŠrkezett meg, de mĂĄris kisebb szellemi fĂśltĹąnĂŠst kavart. FranciaorszĂĄgban mozgatta meg legjobban a fantĂĄziĂĄt, ĂŠrthetĹ‘en, hiszen a kĂśtet hĹ‘snĹ‘je a hajdani divat diktĂĄror, a nemzetkĂśzi hĂrnevĹą parfĂźm piacradobĂłja, Coco Chanel.
A kĂśnyv fĂźlledt cĂme ĂśnmagĂĄban is reklĂĄmteremtĹ‘. "Sleeping with the Enemy. Coco Chanel's Secret War", magyar fordĂtĂĄsban "Az ellensĂŠggel hĂĄlni, Coco Chanel titkos hĂĄborĂşja". EgyĂźtt van benne a bestseller minden eleme, a szex, a kĂŠmregĂŠny, az ismert nĂŠv varĂĄzsa. TĂśmĂśren az a sztori, hogy a halĂĄlĂĄig kisasszony maradt divatkirĂĄlynĹ‘ a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş alatt kiszolgĂĄlta hazĂĄjĂĄnak nĂĄci megszĂĄllĂłit.
A pĂĄrizsi lapok mindenekelĹ‘tt azon horkadtak fĂśl, hogy az amerikai olyasmit akar szenzĂĄciĂłkĂŠnt eladni, ami kĂśztudott. A Le Nouvel Observateur ĂŠs a Le Point, kĂŠt pĂĄrizsi hetilap szerint Vaughan sztorijĂĄban nincs semmi Ăşj. SĹ‘t, a magyar olvasĂłnak sincs, hiszen az EurĂłpa 2009-ben kiadta Henry Gidelnek CocorĂłl Ărt remek ĂŠletrajzĂĄt. FranciaorszĂĄgban ezen kĂvĂźl is tĂśmĂŠrdek biogrĂĄfia jelent meg, kĂśzĂźlĂźk "A rendhagyĂł" cĂmmel a leghitelesebbnek tartott, mert a milliĂĄrdos szalonteremtĹ‘ szemĂŠlyes barĂĄtnĹ‘jĂŠnek, Edmonde Charles-Roux-nak a tollĂĄbĂłl. A szerzĹ‘nĹ‘ nem akĂĄrki, a hirneves francia szocialista politikusnak, Marseille egykori legendĂĄs polgĂĄrmesterĂŠnek, Gaston Defferre-nek az Ăśzvegye, maga is nagyrabecsĂźlt kulturĂĄlis szemĂŠlyisĂŠg, az irodalmi Goncourt-dĂjat odaĂtĂŠlĹ‘ zsĹąrinek az elnĂśke.
A mozinĂŠzĹ‘t alig ĂŠrdekli a forgatĂłkĂśnyvek szerzĹ‘inek a neve. Ha csak Ăşgy ĂĄtlagos filmbarĂĄt, jobbĂĄra a sztĂĄr viszi be a nĂŠzĹ‘tĂŠrre, ha kicsit nagyobbigĂŠnyĹą, kĂvĂĄncsi a rendezĹ‘re is. Nos, Ăşgy kĂŠt ĂŠve, a Gidel kĂśnyv fordĂtĂĄsĂĄnak mejelenĂŠsĂŠvel egyidĹ‘ben, ugyancsak nĂĄlunk is vetĂtettĂŠk a Chanel filmet, a bĂĄjos szĂnĂŠsznĹ‘vel, Audrey Tautou-val a cĂmszerepben. Ezt a tĂśrtĂŠnetet is Charles-Roux Ărta meg.
Kedves sztori, a Chanel lånyok årvahåzi szomorúsågåtól, elindulåsukig kicsiny nőiszabó mŹhelyekben, Coco gålåns kalandjåig egy lóbolond arisztokrata kastÊlyåban, majd a diadal.
Az amerikait a politikai pikantĂŠria ĂŠrdekelte, a kĂśnyve elsĹ‘sorban ezt dolgozta fĂśl. A divatdiktĂĄtor Coco PĂĄrizs nĂĄci megszĂĄllĂĄsa idejĂŠn megismerkedett az Abwehrnek, Hitler kĂŠmszervezetĂŠnek egyik tisztjĂŠvel, a fess Hans GĂźnter von Dincklage bĂĄrĂłval, az aranyifjĂşval, aki tizenkĂŠt ĂŠvvel volt fiatalabb az akkor hatvanĂŠves hĂślgynĂŠl. EbbĹ‘l szĂźletett a kĂŠmregĂŠny, az "ellensĂŠg ĂĄgyasa". Henry Gidel Ăłvatosabban kezeli ezt a kĂŠmszorit, az Ĺ‘ vĂĄltozata szerint Coco Chanel az ismeretsĂŠggel kedvenc unokaĂśccsĂŠt, AndrĂŠ Palasse-t akarta kiszabadĂtani a nĂŠmetek fogsĂĄgĂĄbĂłl.
A kiszabadĂtĂĄst mĂĄs ĂŠrte el, a divatkirĂĄlynĹ‘ kĂŠsĹ‘bb mĂĄr nem is igyekezett gyakran talĂĄlkozni ezzel a "kedvenccel", pĂŠnztĂĄra azonban mindig a rendelkezĂŠsĂŠre ĂĄllt. FranciaorszĂĄg fĂślszabadulĂĄsakor Coco Chanel nĂĄci kapcsolatai miatt tĂŠnyleg foglya volt a partizĂĄn hadseregnek, de Ăşgy egy Ăłra mĂşltĂĄn elengedtĂŠk. Sacha Guitry, a szĂnĂŠsz-rendezĹ‘ ĂłriĂĄs, aki maga is a nĂĄcibarĂĄt PĂŠtain marsall nagy hĂve volt, ezĂŠrt rĂśvid ideig Ĺ‘ is "ĂŠlvezte" a fĂślszabadĂtĂłk "vendĂŠgszeretĂŠt", azt nyilatkozta, Coco Chanel a kĂŠmvĂĄdat azĂŠrt Ăşszta meg, mert beavatott volt a gyĹ‘ztes francia politikai kĂśrĂśkben is.
A Hal Vaughan kĂśnyv mĂĄsik "szenzĂĄciĂłja", hogy Coco Chanel nem csak azĂŠrt bĂşjt a nĂĄci ĂĄgyĂĄba, mert ott kellemesen ĂŠrezte magĂĄt, mikĂśzben unokaĂśccse kiszabadĂtĂĄsĂĄt akarta elĂŠrni, hanem mert vilĂĄgpolitikai szereplĂŠsre is vĂĄgyott. Az volt a rĂśgeszmĂŠje, hogy Winston Churchillt, aki annak ellenĂŠre, hogy szĂvbĹ‘l gyĹąlĂślte a bolsevizmust, a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşban mĂŠgis hĹąsĂŠges szĂśvetsĂŠgese maradt SztĂĄlinnak, Ăśsszehozza HitlerĂŠkkel, London ĂŠs Berlin az orosz kommunistĂĄk ellen ĂĄlljon Ăśssze. Coco nagy hĂrnevet szerzett nĹ‘i kalapjai nyomĂĄn ez lett volna a nevezetes "Modelhut", "Divatkalap" fedĹ‘nevĹą titkos hadmĹąvelet, de meghĂĂşsult.
Az amerikai Vaughan ezzel sem fedezte fĂśl a spanyolviaszt, Ărta a Le Point recenzense, mert az 1995-ben fĂśltĂĄrt MI6-os dossziĂŠ megszellĹ‘ztette minden rĂŠszletĂŠt. Coco elutazott Madridba, ahol vĂĄrta "titkos talĂĄlkozĂłjĂĄt" Churchill-el, kĂśzĂśsen szervezhessĂŠk meg a nagy "szĂśvetkezĂŠst". Az elkĂŠpzelĂŠs vĂŠgĂźl azon hiĂşsult meg, hogy Coco "magĂĄndiplomĂĄciĂĄjĂĄba" beavatta Vera Lombardit, egyik barĂĄtnĹ‘jĂŠt, aki nem rajongott az ĂśtletĂŠrt, ezĂŠrt mindenrĹ‘l idĹ‘ben tĂĄjĂŠkoztatta az angol kĂŠmelhĂĄrĂtĂĄst.
"Az ellensÊg ågyåban" harmadik újdonsåga az volna, hogy leleplezi Coco Chanel ugyancsak jólismert antiszemitizmusåt. A håború előtt a Wertheimer fivÊrek voltak a francia parfßmÜk nagy nemzetkÜzi forgalmazói, kÜztßk a vilågkarriert befutó Chanel 5-nek is. Kihasznålva a PÊtain-rezsim zsidótÜrvÊnyeit, Coco ÜsszekÜttetÊseivel råtette a kezÊt az időkÜzben a tengerentúlra emigrålt WertheimerÊk csalådi vållalkozåsåra, a håború utån visszatÊrt zsidó kereskedőkkel azonban kibÊkßltek. A cÊgtulajdonosok a Chanel 5 vilågeladåsåból kÊt szåzalÊk jutalÊkot ajånlottak fÜl a szalonjåt Êvekig szßneteltető Coco-nak, aki ebből a jÜvedelemből is megalapozta mesÊs vagyonåt. Puszipajtåsok soha nem lettek, de az amerikai Chanel kÜnyvnek ez az "illata", az antiszemitizmus vådja, jóllehet volt benne igazsåg, ugyancsak elszållt a levegőbe.
Mindez egyĂźtt kissĂŠ ĂŠrdektelenebbĂŠ tette azt, hogy Voghan "ĂşjdonsĂĄgĂĄt" lefordĂtsĂĄk franciĂĄra, amely, ha elkĂŠszĂźl, bizonyĂĄra csak megjelenik.
Source:
No comments:
Post a Comment